Így, ahogy a címben írtam és nem fordítva. A Bohém Ragtime Jazz Banddel és a Bohém Fesztivállal kapcsolatban is, valamint néhány évig közigazgatásban dolgozó kulturális szakemberként is azt láttam-látom, hogy a kulturális élet legtöbb képviselője bizony távolról sem érti-érzi az idők szelét, s még mindig 30-40 évvel ezelőtti kultúrpolitikát akar csinálni. S itt nem a kulturális célokról van szó, hanem a kultúra mint árucikk eladásáról, reklámozásáról, a nézők mint az áru vásárlóinak kijáró „kezeléséről”, a velük való gondoskodásról. S persze elsősorban az állami művházakról beszélek, ahol a szegényes fenntartás ellenére sincsenek igazán minőségi „kultúracsinálásra” rászorítva az alkalmazottak, s ha szerveznek valamit, azt sem tudják igazán piac- és profitérzékenyen tenni. (Nem a bálásruha-vásárokra és nem a „céges rendezvényt kultúra helyett, mert az jobban fizet” elvre gondolok. Nem. A kultúrát nem tudják PR és marketing szempontból jól kezelni.)
A kultúra nem érti a marketinget
2009.02.22. 00:12 főbohém
Igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy ez mindenütt így van, igenis, van egyre több olyan intézmény, ahol egyrészt van kulturális stratégia – általában nem leírva, hanem csupán elképzelés és (érték)rend van a vezető, illetékes szervező fejében – és van ennek mentén végiggondolt, végigvitt PR és marketing. Érdekes, ezeken a helyeken mernek előre tervezni, s nem gond, hogy még nincsen önkormányzati költségvetés stb. És jobban is mennek a dolgok.
Hogy konkrét legyek, hozok egy példát a tavalyi évből (lenne rengeteg, de végtelenre nyúlna a poszt). A fesztiválkoncertek és a Bohém-fellépések kapcsán is sokfélével próbálkozunk mindig, hogy megbolygassuk az állóvizet, s egy kicsit mást kínáljunk, úgy alakítsuk az ajánlatot, hogy a szervező intézmény is érdekeltebb legyen a rendezvény sikerében. Az ajánlatunk a következő volt: a koncertet X áron kínáltuk, s a szerződésnek volt egy záradéka, amelyben mindkét fél (szervezők, fellépők) képviselői aláírásukkal hitelesítik a nézőszámot. Ha 200 feletti, akkor a kialkudott fellépti díjból 10%-ot elengedünk, 300 néző felett 15%-ot és 400 néző felett 20%-ot. Azt hiszem, így volt, de nem is a számok az érdekesek. A cél nyilván az volt, hogy minél több nézőnek játszanak a fesztiválfellépők, a nagyobb közönségből talán többen vesznek CD-t is, többen iratkoznak fel a hírlevélre, többen viszik jó hírünket, jobban érzi magát a külföldi meghívott is stb.
Az első meglepetés akkor ért, amikor a szerződéseket úgy kaptam vissza, hogy a záradékot is aláírták. Mikor ezt szóvá tettem, a válasz az volt, hogy „nálunk úgysem szoktak 200-an sem lenni.” Mire elmagyaráztam, hogy akkor tereljenek be 20-30 iskolást, s haladják meg a létszámhatárt, így a zenészek is több embernek játszanak, ők pedig kevesebbet fizetnek ugyanazért a produkcióért. Többnyire hümmögés volt a válasz, hogy így macerás, úgy macerás. S valóban, 180, 290 embernek játszottak a Bohém Fesztivál külföldi vendégei a nem-kecskeméti helyszíneken. Pedig csak be kellett volna vinni ingyen néhány embert, hogy kevesebbet kelljen a művháznak fizetnie. Sehol nem értették a feladatot, volt, aki még mondta is, hogy ez milyen jó ötlet, de szokatlan, ő inkább nem vacakol vele.
Hangsúlyozom, már megvett produkciókról volt szó, tehát nem pluszkiadást akartam volna rájuk erőltetni, csupán egy kis szervezéssel lefaraghattak volna a költségeikből valamicskét. Ehelyett inkább csak örültek, hogy milyen jó koncerteket vittünk hozzájuk 180 embernek az eredeti áron. Nem az ő személyes zsebükre megy, ezért nem érdekük? Ennyire nem? A fene sem érti…
Szólj hozzá!
Címkék: marketing pr jazz fesztivál stratégia kecskemét band bohém ragtime
A bejegyzés trackback címe:
https://bohem.blog.hu/api/trackback/id/tr88957591
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek