Bohémélet

Elszaladt ez az év is. Azt hiszem, időszerű gyorsan egy kis összegzést rittyenteni a 2009-es év YouTube-os remekeiből. Legalábbis a bohémabb fajtákból – s persze nem csak a vadonatújakból, hanem azokból, amiket én idén fedeztem fel magamnak. Most megosztom mindenkivel, nehogy csak magamnak legyen...

Az egyik legmurisabbat a Bohém-honlapon újévi jókívánság gyanánt már elsütöttem, azt nem ismétlem meg, a 2009. december 28-i bejegyzésnél itt megnézhető. Nem kevésbé jelentett számomra nagy élményt a Gerry Phillips (The Manualist) által kézzel elfingott Sweet Georgia Brown. Igen, a különleges "házigyártású" hangszert, illetve megszólaltatását angolul "hand fart"-nak, vagyis "kézfingás"-nak titulálják. Íme: 

Vannak azért a kifinomultabb ízlésű úri zenekedvelők számára is elfogadható videók. A 2008-as bánki Louis Armstrong Jazzfesztiválon volt szerencsém a Bohém-harsonás Korb Attilával egyetemben a német Herbert Christ által összeválogatott nemzetközi csapatban fellépni. A svéd Göran Eriksson kiválóan altszaxofonozott velünk. De hogy fiatal korában furulyázott is, ráadásul jazzbandben, azt az internetről kellett megtudnom: 

A régi idők ragtime-hangulatát manapság már csak imitálni lehet (igaz ez persze a jazzre is). Szóval a régiek az igaziak. Először két nem annyira régi, bő négy évtizeddel ezelőtti felvétel. Az első a popszakmában világrekordot tartó, 200 ezer néző előtt koncertet adó ausztrál Seekers 1966-os kirándulása a ragtime világába, egy rövid Whistling Rufus erejéig (Bohém-változata szintén megtalálható a YouTube-on itt). Az elbűvölő hangú, bájos Judith Durham ezúttal zongorázik. A többiek, hát a többiek... 

A másik videón (1964-ből) szintén egy hölgy, bizonyos JoAnn Castle zongorázik, s a körítés (ének, némi tánc) is egészen magávalragadó. Nekem legalábbis. 

A 2010-es Bohém Fesztiválon hallható-látható amerikai kvartett, a Washboard Wizardz az 1929-től 1980-ig (!) működő Hoosier Hot Shots nevű zenekar nyomdokain jár. Wizardzék kiválóak, de itt vannak az elődök: 

 A swingkorszakban rengeteg kiváló zenekar működött. Ki a fene ismeri ma már nálunk a Casa Loma Orchestrát? Biztos valami huszadrangú zenekar, gondolnánk. Persze, ha ez a huszadrangú, szeretnék én huszadrangú lenni: 

Az ilyen zenére persze táncolni kell. Táncoltak is, nem is akárhogyan. Itt egy korabeli filmjelenet, ízelítőül (a tánc a második felében van, de az első fele sem kutya, meg kell nézni!): 

A fenti videón a swingtánc megteremtője, az idén elhunyt Frankie Manning is szerepel. Rajta kívül is voltak kiváló táncosok, az egyik legnépszerűbb "act" Tip, Tap és Toe volt. Nem csak a hülye művésznevük vonzotta a nézőket, bár biztos hozzájárult a sikerükhöz. A tánctudásuk annál is sokkal meggyőzőbb. Ilyesmit manapság már nem látni: 

Persze a YouTube-on napestig lehetne szemezgetni, de most álljon itt az utolsó videó. Nem jazz, de azért bízvást mondhatom, hogy jazzes. S hegedűsként ajánlhatom is, hogy egy ilyennel zárjunk. A nagy zenész komikus, Victor Borge 80. születésnapi koncertjének ráadása következik. Borge a kiváló hegedűst, a Magyarországot 1956-ban elhagyó Anton Kontrát kíséri. Kontra meggyőzi Borgét, hogy a Monti csárdást játsszák. Borge hezitál, mert a darabot ismeri ugyan, de életében eddig soha nem játszotta – aztán gyorsan kötélnek áll. Azt hiszem, így kell zongorakíséretet improvizálni, ez leírva is igazi etalon lenne: 

Hát ezennel akkor búcsút intünk 2009-nek, legalábbis YouTube-ilag. 2010-re is mindenkinek jó keresgélést! A felhozatal végeláthatatlan!