A minap végképp kiderült, hogy mennyire népszerűek vagyunk. Alig parkoltam le az autóval, máris kilopták a Bohém Fesztivál emblémájával díszített esernyőt a hátsó ülésről. Semmi mást, csak a Bohém-ernyőt. Igaz, nem is volt más lopnivaló a kocsiban. Na de, egy ernyőért a zárt autóba merészkedni!

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy elfelejtettem felhúzni a jobboldali ablakot (ez is a modern technika miatt van: ha nem elektromos az ablakemelő, le sem húztam volna). Bohém-próba volt egyébként és jó meleg, s miután kiszálltam, a kocsitól mintegy 40 méterre hallottam, hogy jelez a riasztó. Néha önállósítja magát, ezért egykedvűen visszafordultam, rányomtam a kulcson az ajtózárra kettőt, erre elhallgatott. Bebattyogtam a próbára, három órával később kijöttem, s látom, hogy le van húzva a jobb oldali ablak. Jé, nem hiányzik semmi! Milyen kultúrváros ez a Kecsófalva! Na persze, másnap esett az eső, rögtön feltűnt, hogy nincs meg a Bohém-ernyő. Elképzelem, ahogy szegény tolvaj (akit az anyja helyett az alkalom szült), meglátván, hogy én közeledek a parkolóhoz, már előre lecövekelt, hogy jó helyről figyelhesse, milyen Bohém-relikviához tudna majd hozzájutni az autótól való távozásom után. A nyitott ablakon benyúlt, felhúzta az ajtózárat, kinyitotta a hátsó ajtót (olyan hosszú karja azért nincsen, hogy előlről hátraérjen!), mire megszólalt a riasztó. Ez számára is riasztó lehetett, gyorsan kikapta az ernyőt, s azonnal futásnak eredt. A járókelők nem szóltak egy szót sem - egyszerűen csak irigyelték.

Hogy mi a történet tanulsága? Tulajdonképpen csak annyi, hogy kedden hajnalban Olaszországba megyünk egy nagyon kényelmesnek ígérkező fesztiválra (Udine környékén fogunk kisvárosokban játszani, szállás egy golfpályára épült úszómedencés olasz villában teljes ellátással, muzsikálás minden este két óra, napközben nyaralás), s ha Internethez jutok, blogolok onnan is, ahogy Amerikából tettük.

Ui.: Ha valaki látja az ellopott Bohém-esernyőt valakinek a kezében, mondja meg neki, hogy használja sokat és mindig kinyitva vigye magával, jó az napernyőnek is, de ha már elvitte, legalább legyen belőle valami hasznunk, s funkcionáljon az ernyő reklámfelületként!